KISKÖREI DÓZSA HORGÁSZEGYESÜLET
EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT
ALAPSZABÁLYA
(a módosításokat dőlt, aláhúzott formában jelöljük)
I. AZ EGYESÜLET NEVE, CÉLJA és FELADATA
l.§. 1) 1989.01.01én az alapítók egyesület létrehozását határozták el.
Az egyesület neve: Kiskörei Dózsa Horgászegyesület
2) Székhelye: 33384 Kisköre Kossuth utca 41
3.) Működési területe: Kisköre
4. Vízterülete: nincs
5.Pecsétje: köriratban Kiskörei Dózsa Horgászegyesület, középen horog
2.§. 1) Az egyesület célja:
a. A tagok érdekvédelme, képviselete
b. A horgászsport terjesztése és népszerűsítése a fiatalok és felnőttek körében
c. Tagjai részére kedvező horgászati lehetőségek biztosítása
d. a horgászoknak a társadalmi együttélés és a horgászerkölcs szabályainak tiszteletben tartására a természet és az állatok szeretetére és védelmére, a környezet megóvására az élővilággal kapcsolatos ismeretek terjesztése, az egészséges életmódra való nevelés.
3.§. 1)
Az egyesület a 2.§-ban meghatározott célkitűzések érdekében:
a. Biztosítja tagjai számára a rendszeres egyesületi élethez szükséges feltételeket, ennek keretében ismerteti a horgászattal összefüggő jogszabályokat és más rendelkezéseket.
b. Segíti a halállomány védelmét, valamint a horgászatra vonatkozó jogszabályok, előírások és az Országos Horgászrend szabályainak megtartását
c. Segíti a hatóságokat az orvhalászat és az orvhorgászat leküzdésében, valamint a vizek tisztasága és a természet védelmében.
d. Rendszeresen lehetőséget biztosít tagjai számára a horgászattal összefüggő szakismeretek gyarapításában
e. Halfogó versenyeket rendez
f. Anyagi lehetőségeinek keretei között horgásztanyát létesít és tart fenn.
4.§. Az egyesület feladatainak eredményes ellátásához igényli a pártoló tagok erkölcsi, szakmai és anyagi segítségét.
5.§ Az egyesület a Horgász Egyesületek Heves Megyei Szövetsége (továbbiakban: Szövetség) tagjaként önállóan fejti ki tevékenységét. Az Egyesület és a Szövetség kapcsolatára a Szövetség kapcsolatára a Szövetség Alapszabálya az irányadó.
II. Az egyesület tagjai
6.§. 1) Az egyesület tagja lehet:
a) Rendes tag:
– nagykorú
és kiskorú magyar és külföldi állampolgár,
– jogi személyiséggel rendelkező civil szervezet,
b) pártoló tag.
2) A tagsági viszony létrejöttének feltételei:
Rendes tagság:
a) nem áll az egyesületi tagságot kizáró fegyelmi büntetés, vagy az állami horgászjegy váltása tilalmának hatálya alatt,
b)
ifjúsági tagnak a 18. életévét be nem töltött kiskorú vehető fel. A 14 éven
aluli fiatalkorú csak a törvényes
képviselőjének (szülő, gyám)
hozzájárulásával.
c.) Aki belépéskor a közgyűlés által meghatározott 20.000 forint összegű belépési díjat befizeti.
d) Aki nyilatkozik arról, hogy az egyesületi
alapszabály és más, belső
szabályzatokban foglalt
rendelkezéseket megismerte és azokat magára
nézve kötelezőnek tartja.
e) Aki horgász ismeretekből eredményes beszámolót tesz.
f)
A jogi személyiséggel rendelkező civil szervezet akkor, ha
az egyesületben való részvételére
vonatkozó részletes szabályokat a
szervezet és az egyesület vezetője
külön megállapodásban rögzíti.
g) A felvételről az egyesület elnöke dönt, amelyről a kérelmezőt értesíteni kell, aki a döntés időpontjától az egyesület tagjává válik. A felvételi kérelem elutasítása ellen a felvételt kérő fellebbezést nyújthat be a közgyűléshez.
Pártoló tagság:
a.) A pártoló tagsági viszony a belépési nyilatkozatnak az elnökség által történt elfogadásával jön létre. A pártoló tag az alapszabály elfogadására köteles.
b.) A felvételről az egyesület elnöke dönt, amelyről a kérelmezőt értesíteni kell, aki a döntés időpontjától az egyesület tagjává válik. A felvételi kérelem elutasítása ellen a felvételt kérő fellebbezést nyújthat be közgyűléshez
III. A tagok jogai és KÖTELESSÉGEI
7.§. 1) A rendes tagokat - a jogszabályban foglaltak, továbbá a jogi személyekre, valamint a 18 év alatti (ifjúsági) és a pártoló tagokra vonatkozó korlátozások kivételével - egyenlő jogok illetik és kötelezettségek terhelik.
2) A rendes tagok jogai:
a) közgyűlésen részt venni, észrevételezési, indítványtételi jogot gyakorolni,
b) szavazási jogot gyakorolni a 3.) pontban foglalt kivétellel,
c) az egyesület bármely tisztségére megválasztható a 4.) pontban foglalt kivétellel,
d) az egyesülettől horgászjegyet igényelni, a
horgászjegy birtokában területi engedélyt
váltani és az azon feltüntetett
vízterületen horgászni,
e) a
rendelkezésre álló keretben, megállapított sorrendben és díjazás mellett az
egyesület által fenntartott
horgászlétesítményeket igénybe venni,
f) az egyesület által rendezett tanfolyamokon,
élőadásokon, kiállításokon,
filmvetítéseken, horgászversenyeken
és más rendezvényeken részt venni.
3) 18 év alatti (ifjúsági)tagot, valamint a pártoló tagot a közgyűlésen szavazási jog nem illeti meg, azon csak tanácskozási joggal vehet részt.
4) Egyesületi tisztségre nem választható:
a) a 18 év alatti (ifjúsági) tag,
b.) pártoló tag
b) jogi személyiséggel rendelkező civil szervezet képviselője,
c.) az eltiltás hatály alatt az a magyar, illetve Magyarországon letelepedett, illetőleg magyarországi tartózkodási engedéllyel rendelkező külföldi állampolgár, akit jogerős bírósági határozat a közügyek gyakorlásától eltilt.
5) A tagok kötelességei:
a) az alapszabályt, a közgyűlés és az egyesület
választott szerveinek határozatait
megtartani,
b) védeni az egyesület tulajdonát, továbbá a
megállapított tagdíjat és egyéb díjakat az
egyesület pénztárába befizetni,
c) tevékenyen közreműködni az egyesület
munkájában, valamint segíteni az
egyesületet a feladatai
teljesítésében,
d) a horgászatra vonatkozó jogszabályokat, az
országos horgász rendeletet, illetve az
egyes vízterületeken érvényes horgászrendet
megtartani és megtartatni,
e) a vizek partjai tisztasága felett őrködni,
valamint az esetleges vízszennyezéssel
kapcsolatos tapasztalatokat az
egyesület vezetővel közölni.
f.) Az egyesület tagja nem veszélyeztetheti az egyesület céljának megvalósítását és az egyesület tevékenységét
8.§ 1) A tagsági viszony megszűnik:
a) a tag halálával, vagy jogi személyiségű tag jogutóddal, vagy jogutód nélküli megszűnésével, (pártoló tagnál is)
b) az egyesület megszűnésével (pártoló tagnál is)
c) kilépéssel, amely szándékát a tag írásban,
indoklás nélkül a tárgyév november 30-ig
a vezetőségnek bejelenteni köteles,
(a pártoló tagnál is)
d) a tagsági jogviszony egyesület általi felmondásával: törléssel, ha a tag tagdíj, vagy egyéb fizetési kötelezettségének az egyesület írásbeli felszólításában megjelölt határidőre nem tesz eleget,
e) kizárással, ha a tagot a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező fegyelmi szerv javaslatára a közgyűlés az egyesületi tagok sorából jogerős határozattal kizárja,
f.) jogi személy pártoló tag jogutódlással vagy jogutód nélküli megszűnésével.
2.) Felmondás:
Az egyesület általi tagsági jogviszony felmondásával kapcsolatos eljárást a Vezetőség folytatja le. Az eljárás megindításáról az érintett rendes vagy pártoló tagot írásban kell értesíteni és felhívni, hogy 15 napon belül teljesítse a kötelezettségét, illetve adja elő írásban az indokait, hogy miért nem fogadja el a felmondást. A felhívás eredménytelen eltelte, vagy a tartozás határidőben való rendezésének elmaradása esetén az elnökség erre való hivatkozással a tagsági jogviszonyt megszünteti és erről postai úton – ajánlott levélben - értesíti az érintettet.
A 1. c. pontban rögzített egyesület általi tagsági jogviszony felmondása esetén fellebbezésnek helye nincs, de a rendes és pártoló tag a felmondás kézhezvételét követő 30 napon belül az ügyben illetékes bírósághoz fordulhat a tagsági jogviszonya helyreállítása érdekében.
3.) Kizárás:
Az vezetőség mind a rendes, mind a pártoló tagot kizárhatja az egyesületből, vagy tagsági jogainak gyakorlását felfüggesztheti, ha tartósan, ismételt felszólítás ellenére nem teljesíti az Alapszabályban megállapított kötelezettségeit, illetve nem tesz eleget önkéntes vállalásának, vagy ha bármely más módon veszélyezteti az egyesület céljainak megvalósítását, illetőleg az alapszabállyal ellentétes tevékenységet folytat. Az ismételt felszólításnak tartalmaznia kell, hogy amennyiben a tag, vagy pártoló tag ismételten megszegi a kötelezettségeit, vagy nem tesz eleget önkéntes vállalásának, akkor az a tagsági jogviszony felfüggesztésével, illetve az egyesületből történő kizárással járhat.
A kizárással, vagy felfüggesztéssel érintett tagot értesíteni kell az ellene indult eljárásról és megfelelő lehetőséget kell adni részére a védekezésének előadására.
Amennyiben a rendes, vagy pártoló tag jogszabályt, vagy alapszabályt vagy közgyűlési határozatot súlyosan vagy ismételten sértő, továbbá az egyesület céljával összeegyeztethetetlen magatartást tanúsít – bármely egyesületi tag vagy egyesületi szerv kezdeményezésére-, ellene kizárási eljárás folytatható le.
A kizárási eljárás lefolytatására a Közgyűlés jogosult. A kizárási eljárás megindításáról az érintettet írásban –igazolható módon –értesíteni kell. Az értesítést kézhezvételét követő 15 napon belül az érintett védekezését, illetve bizonyítékait írásban terjesztheti elő, személyes meghallgatásra nincs mód. A határozathozatal rendkívüli Közgyűlés keretében történik, a határozat meghozatalához a Közgyűlésen jelen lévő tagok háromnegyedes szótöbbsége szükséges. A kizárási határozatot írásba kell foglalni és igazolható meódon megküldeni az érintettnek. A kizárási határozat ellen fellebbezésnek nincs helye, de a rendes és pártoló tag a kizáró határozat kézhezvételét követő 30 napon belül az ügyben illetékes bírósághoz fordulhat a tagsági jogviszonya helyreállítása érdekében.
3.) Elhalálozás, vagy kizárás esetén a tag tagdíjfizetési kötelezettsége megszűnik, de a már befizetett tagdíj és egyéb díj vissza nem követelhető. Elhalálozás esetén az egyesület vezetősége, egyéni elbírálás alapján méltányosságból a már befizetett díjak időarányos részét a tag hozzátartozójának visszatérítheti.
III. Az egyesület szervei és működésük
9.§ 1) A testületi szervek akkor határozatképesek, ha az ülésen a szavazati joggal bíró tagok legalább 50+1 szavazattal vannak jelen. Ha a közgyűlést annak határozatképtelensége miatt el kell halasztani, a későbbi időpontra összehívott -megismételt - közgyűlés amennyiben erre a tagok figyelmét előzetesen a meghívóban felhívták, az eredeti napirendben felvett kérdésekben, a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes.
2) A szavazás minden kérdésben nyílt. A határozathozatal egyszerű szótöbbséggel történik. Szavazategyenlőség esetén a kérdést elvetettnek kell tekinteni és újra fel kell tenni szavazásra.
Személyi kérdésekben megválasztottnak tekintendő, aki sorrendben a legtöbb érvényes szavazatot, de legalább a leadott szavazatoknak több mint a felét (50+1 szavazat) megkapta.
3) Az egyesület közgyűlése a vezetőség, a felügyelőbizottság, és a fegyelmi bizottság elnökét és tagjait öt évre választja. A testületek és tagjaik a közgyűlésnek beszámolni kötelesek. Ha feladataikat nem látják el megfelelően, a közgyűlés bármikor visszahívhatja őket.
10.§ 1) Az egyesület szervei:
a) közgyűlés
b) vezetőség
c) felügyelő bizottság
d) fegyelmi bizottság
2.) Nem lehet a vezetőség, a felügyelő bizottság és a fegyelmi bizottság tagja, akit bűncselekmény miatt jogerősen szabadságvesztésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült.
Nem lehet a vezetőség, a felügyelő bizottság és a fegyelmi bizottság tagja, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet.
Az eltiltás kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.
A felügyelő bizottság tagja az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátoztak. Nem lehet a felügyelőbizottság tagja akivel szemben a vezető tisztségviselőkre vonatkozó kizáró ok áll fenn.
3) A vezetőség, a felügyelő bizottság és a fegyelmi bizottság tagjai nem lehetnek a Ptk. 8:1.§ (1) szerinti egymás közeli hozzátartozói: a házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha, - és nevelt gyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és nevelőszülő, a testvér.
4.) A
vezetőség, felügyelő és a fegyelmi bizottság tagjaivá - a 7.§. /4/ bekezdésében
foglalt kivétellel, illetve a c.) pont szerint a kizárási ok fennállta alatt,
továbbá az egyesület gazdasági felelősét kivéve -, csak az egyesület rendes tagjai
választhatók.
5.) Nem lehet az egyesületnek a civil szervezetekről szóló törvényben megjelölt vezető tisztségviselője az, akit a Btk. 61.§(2) bekezdése alapján a közügyektől eltiltottak.
IV. KÖZGYŰLÉS
11.§. 1) Az egyesület legfőbb szerve a közgyűlés.
2) A közgyűlés a rendes tagok összességéből áll, a közgyűlésen minden rendes tagnak egy szavazata van
3) Hatásköre:
a) az alapszabály módosítása (a jelen lévő, szavazati joggal bíró tagok háromnegyedes szótöbbségével)
b) az egyesület más egyesülettel való egyesülésének kimondása (kétharmados szótöbbséggel)
c) az egyesület céljának módosítása és az egyesület megszűnésének kimondása (a szavazati joggal bíró tagok háromnegyedes szótöbbségével), szétválásának kimondása (kétharmados többség)
d) az éves költségvetés elfogadása
e) az éves beszámoló, ezen belül a vezető szervnek az egyesület vagyoni helyzetéről szóló beszámolójának elfogadása
f.) az egyesület vezetőségének és elnökének, valamint a megyei küldött megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása
g) az egyesület más testületi szervei (vezetőség, bizottságok) által hozott döntések ellen benyújtott panaszok, kifogások elbírálása,
h) tagdíj és más vagyoni támogatás mértékének megállapítása ( e jogköre gyakorlását egyszerű szótöbbséggel átruházhatja a vezetőségre),
i) a vezetőség és a bizottságok beszámoltatása,
j) egyéb egyesületi szabályok jóváhagyása,
k)
eljár az egyesületi elnök és titkár, valamint a fegyelmi bizottság elnöke és
tagjainak fegyelmi ügyében
l) olyan szerződés megkötésének a jóváhagyása amelyet az egyesület saját tagjával, a vezetőség, a felügyelőbizottság tagjával, vagy ezek közeli hozzátartozójával köt
m) a jelenlegi és korábbi egyesületi tagok, a vezetőség, a felügyelőbizottság, vagy más egyesületi szervek tagjai elleni kártérítés igény érvényesítéséről szóló döntés
n) a felügyelőbizottság tagjainak és elnökének a megválasztása, visszahívásuk és díjazásuk megállapítása
o) a fegyelmi bizottság tagjainak és elnökének a megválasztása, visszahívásuk és díjazásuk megállapítása
p) végelszámoló kijelölése
r.) kizárási eljárás lefolytatása
Í2.§. Közgyűlés összehívásának módja
1) A rendes közgyűlést szükség szerint, de legalább évente egy alkalommal össze kell hívni.
2) A rendes közgyűlést az egyesület vezetősége (a titkár) hívja össze. A napirendet tartalmazó meghívót
- postai úton az ülés kitűzött időpontja előtt legalább 8 nappal előbb meg kell küldeni a szövetségnek és az egyesület tagjainak
- elektronikus úton az ülés kitűzött időpontja előtt legalább 8 nappal visszaigazolt e-mail útján is meg lehet küldeni a szövetségnek és az egyesület tagjainak
- a meghívó elektronikus közzétételének minősül az is, ha az egyesület a közgyűlés meghívóját legalább 8 nappal megelőzően az egyesület honlapján közzéteszi (ww.kiskoreidozsahorgasz.mozello.hu)
A meghívóban szerepelnie kell a közgyűlés időpontjának, helyszínének, a napirendi pontoknak, az egyes napirendi pontokhoz tartozó határozatképességnek. A közgyűlés helyszíne általában az egyesület székhelye.
A meghívóban szerepelnie kell, hogy határozatképtelenség esetén mikor és hol kerül sor a megismételt közgyűlésre, mely a jelenlévők számától függetlenül a napirenden szereplő kérdésekben határozatképes.
A megismételt közgyűlésre a meghívóban szereplővel azonos helyszínen, minimum 1 óra eltéréssel kerülhet sor.
A közgyűlés helyszínét úgy kell megállapítani, hogy az méltó legyen az egyesület tevékenységéhez, illetve valamennyi tag számára megfelelően elérhetőséget biztosítani kell.
A meghívóban szerepelnie kell az egyesület nevének és székhelyének. A napirendet a meghívóban olyan részletességgel kell feltüntetni, hogy a szavazásra jogosultak a tárgyalni kívánt témakörökben az álláspontjukat kialakíthassák
3) A közgyűlésen az egyesület elnöke, akadályoztatása esetén a titkára elnököl. A közgyűlésről a lényeget tartalmazó jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyv vezetéséről a titkár, vagy a közgyűlés állal megbízott tag gondoskodik. A hitelesítésre a közgyűlés két tagot kijelöl. A közgyűlés jegyzőkönyvét és mellékleteit a szövetségnek 30 napon belül meg kell küldeni.
4.) Rendkívüli közgyűlés tartása
a.) Az elnök személyesen olyan esetben hívja össze a rendkívüli közgyűlést, ha a közgyűlés hatáskörébe tartozó döntés válik szükségessé. Kötelező a közgyűlés összehívása, ha a felügyelő bizottság indítványozza, vagy a bíróság elrendeli. A közgyűlést az elnökség két tagja is összehívhatja, az elnök egyidejű értesítése mellett, valamint a tagok egyharmadának a kérelmére, ha az összehívás okát és célját megjelölik, köteles az elnök a közgyűlést összehívni.
b.) Az elnök köteles a közgyűlést ezen túlmenően a szükséges intézkedések megtétele érdekében összehívni, és az így összehívott közgyűlés köteles az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében szükséges intézkedéseket megtenni, vagy az egyesület megszüntetéséről dönteni az alábbi esetekben:
- az egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi
- az egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni, vagy
- az egyesület céljának elérése veszélybe került.
5. A közgyűlés határozatképessége
A közgyűlés akkor határozatképes, ha az egyesület rendes tagjainak több mint fele jelen van, határozatképtelenség esetén a közgyűlést azonos napirenddel meg kell ismételni. A megismételt közgyűlés a megjelent tagok számától függetlenül határozatképes, de a meghirdetett napirendtől nem térhet el. A rendes és rendkívüli közgyűlést úgy kell összehívni, hogy a megismételt közgyűlés időpontját és helyét is meg kell jelölni, valamint tájékoztatni kell a tagokat arról, hogy a megismételt közgyűlés a megjelent tagok számától függetlenül határozatképes lesz.
6. A közgyűlés határozathozatala
a. A közgyűlés határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza (kivéve, ha az Alapszabály ettől eltérő szavazati arányt ír elő) Minden tag egy szavazattal rendelkezik. Szavazategyenlőség esetén a kérdést elvetettnek kell tekinteni, és új szavazásra kell bocsátani. A határozatokat nyílt szavazással hozza a közgyűlés.
b. A határozat meghozatalakor nem szavazhat:
- akit a határozat kötelezettség, vagy felelősség alól mentesít, vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít
- akivel a határozat szerint szerződést kell kötni
- aki ellen a határozat alapján pert kell indítani
- akinek a hozzátartozója érdekelt a döntésben, vagy egyébként nem rendelkezik szavazati joggal
- a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll
- aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.
7. A közgyűlés levezetése
A közgyűlést az egyesület elnöke vezeti, távollétében a közgyűlés választ levezető elnököt. A közgyűlésen jegyzőkönyvet kell vezetni. A közgyűlést vezető elnök jelöli ki jegyzőkönyvvezetőt, a közgyűlés a megjelent tagok közül két jegyzőkönyv-hitelesítőt választ, illetve tisztújítás esetén a két szavazatszámlálót. Ezen tisztségviselőket a határozatképesség megállapítása után a közgyűlés a jelenlevők egyszerű szótöbbségével választja meg. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a megjelent tagok számát és közgyűlés határozatképességét, a napirendet, a közgyűlés határozatait, az ahhoz kapcsolódó határozatképességet, valamint minden olyan eseményt vagy körülményt, nyilatkozatot, amelynek jegyzőkönyvbe foglalását bármely tag kéri.
4.) A határozatok közlése:
A közgyűlésen elfogadott határozatok kihirdetéséről a titkár gondoskodik, a kihirdetés módja a Határozatok Könyvébe való bevezetés. A Határozatok Könyvébe az egyesület tagjai előzetes egyeztetést követően, egyesület székhelyén bármikor jogosultak betekinteni. A személyre szóló határozatokat ajánlott levél útján kell az érintettekkel közölni.
VI. VEZETŐSÉG
13.§ 1) A vezetőség az egyesület általános hatáskörű, végrehajtó szerve, amely gondoskodik a közgyűlés határozatainak végrehajtásáról, valamint biztosítja az egyesületi munka folyamatosságát a két közgyűlés közötti időszakban.
A vezetőség a megválasztásától számított 5 évig (ciklus) látja el a feladatait. A vezetőség tagjai újraválaszthatóak. Ha egy hely a ciklusban megüresedik, akkor az arra a posztra jelöltet csak a ciklus hátra lévő idejére lehet megválasztani.
2) Az egyesület vezetősége 3 tagú: elnök, titkár, és a gazdasági vezető. Gazdasági vezető nem kötelezően tagja az egyesületnek.
A vezetőség:
a) kitűzi a közgyűlés időpontját, összeállítja és előkészíti a napirendet
b)
elkészíti az egyesület költségvetését, a költségvetés egyes rovatai között
átcsoportosíthat,
c) elkészíti a zárszámadást és a vagyonmérleget,
d) meghatározza a vezetőség egyes tagjainak feladatait,
e) a költségvetés keretei között határoz egyes tagok tagdíjának mérséklése, elengedése kérdésében és más díjkedvezmény nyújtásáról,
f) költségvetésben javaslatot tesz a tiszteletdíjakra
g) meghatározza az egyesület érdekében évente
elvégzendő közösségi munkamódját,
mértékét, illetőleg a pénzbeli
megváltásának rendjét,
h) első fokon eljár az egyesület elnökének és
titkárának, valamint a fegyelmi bizottság
elnökének és tagjainak fegyelmi
ügyében,
i) megállapítja a halfogó és egyéb versenyek,
valamint az egyéb rendezvények időpontját, a
verseny feltételeit, díjait és
kijelöli a rendezőit, bíráit,
j) egyéni elbírálás alapján korra, egészségi
állapotra, valamint egyéb méltánylást érdemlő
okra tekintettel dönt az egyesület
érdekében végzendő közösségi munka alóli felmentés
kérdéséiben,
k) költségvetéssel összhangban megállapítja az egyesülettel munkaviszonyban álló alkalmazottak munkabérét,
l) megállapítja a jogi és nem jogi személy,
valamint a pártoló tagok tagdíj és egyéb
díjfizetési kötelezettségét,
m) munkabizottságokat hozhat létre,
n) elkészíti saját munkatervét,
o) javaslatot tesz a közgyűlésnek ingatlan vételéről és értékesítéséről
p.) tagsági jogviszony felmondása
3) A vezetőség szükség szerint, de évenként
legalább négy alkalommal ülésezik. Rendkívüli ülést
kell összehívni, ha ezt
a) a vezetőség két tagja az ülés okának és céljának megjelölésével kéri, vagy
b) az egyesület elnöke, illetve
c) a felügyelő bizottság szükségesnek tartja.
4) A vezetőség ülését az elnök, akadályoztatása
esetén a titkár hívja össze és látja el az elnöki
feladatokat.
5) A vezetőségi ülésre tanácskozási joggal a felügyelő bizottság elnökét meg kell hívni.
6) A vezetőségi ülésről jegyzőkönyvet, vagy emlékeztetőt kell készíteni.
7) A vezetőség tagja az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták.
8) A vezetőség tagja ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni.
9) Nem lehet vezetőség tagja az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült.
10) Nem lehet a vezetőség tagja az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi egyesület vezetőségének/elnökségének tagja nem lehet.
11) Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet a vezetőség tagja az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.
12) Nem lehet az egyesületnek a civil szervezetekről szóló törvényben megjelölt vezető tisztségviselője az, akit a Btk. 61.§(2) bekezdése alapján a közügyektől eltiltottak.
12) Megszűnik a vezető tisztségviselői megbízatás
a) határozott idejű megbízatás esetén a megbízás időtartamának lejártával;
b) megszüntető feltételhez kötött megbízatás esetén a feltétel bekövetkezésével;
c) visszahívással;
d) lemondással;
e) a vezetőség/elnökség tagjának halálával
f) a vezetőség/elnökség tagja cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával;
g) a vezetőség/elnökség tagjával szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével.
13.) A vezetőség/elnökség tagja megbízatásáról az egyesület közgyűléséhez intézett nyilatkozattal bármikor lemondhat.
14) A lemondás az új vezetőség/elnökségi tag megválasztásával válik hatályossá.
VII. AZ EGYESÜLET ELNÖKE
I4.§1) Az egyesület elnöke:
a) önállóan
és általánosan képviseli az egyesületet, illetőleg a vezetőség egyes tagjait
magánokiratba foglalt meghatalmazással megbízhatja az egyesület esetenkénti
képviseletével,
b) összehívja a rendkívüli közgyűlést és a vezetőség üléseit, azokon elnököl,
c.) ellenőrzi a
testületi szervek határozatainak végrehajtását, őrködik az egyesület szerveinek
törvényes és alapszabályszerű
tevékenysége felett,
d) a költségvetés keretei között utalványozási jogkört gyakorol. Ezen jogköre gyakorlását írásbeli magánokiratba foglalt meghatalmazással a titkárra átruházhatja.
2) Az elnököt a munkájában a titkár segíti, akadályoztatása eseten az alapszabályban megjelölt esetekben helyettesíti.
VIII. AZ EGYESÜLET TITKÁRA
15. §Az egyesület titkára:
a) előkészíti a közgyűlés és a vezetőség elé kerülő előterjesztéseket
b) gondoskodik a közgyűlés és a vezetőségi ülések jegyzőkönyvének vezetéséről,
c) irányítja. illetve ellátja az egyesület adminisztratív teendőit,
d) szervezi az egyesület rendezvényeit
e) segíti az egyesület elnökét a feladatainak ellátásában, végzi az elnök által írásban átruházott feladatokat
f) segíti a gazdasági vezetőt a horgászokmányok kiadási és a tagnyilvántartási munkában.
IX. AZ EGYESÜLET GAZDASÁGI VEZETŐJE
16.§ Az egyesület gazdasági vezetője:
a) az egyesület gazdasági ügyeit intézi, az egyesület vagyoni helyzetéről az elnöknek és a vezetőségnek rendszeresen beszámol
b) a pénz – és vagyonkezelésről okmányokat vezet, nyilvántartja a tagokat, elvégzi a kötelező statisztikai, pénzügyi adatszolgáltatásokat
c) az évi költségvetést, zárszámadást, vagyonmérleget elkészíti és a vezetőség, majd a közgyűlés elé terjeszti
d) gondoskodik, hogy a gazdálkodás a jogszabályokban előírt módon történjen
e) az egyesület könyvelését végző személlyel kapcsolatot tart, annak okmányokat, adatokat szolgáltat.
X. FELÜGYELŐ BIZOTTSÁG.
17.§ 1) A felügyelő bizottság elnökét és két tagját a közgyűlés választja.
2) A bizottság tagjai az egyesületen belül más tisztséget nem viselhetnek.
3) A bizottság köteles ellenőrizni az alapszabály megtartását, az egyesület költségvetésének, a közgyűlés határozatainak végrehajtását, továbbá - a közgyűlés kivételével - az egyesület szerveinek törvényes és alapszabályszerű működését, félévenként pedig a pénz és anyagkezelést, a bizonylati fegyelmet, valamint a gazdálkodást. Az ellenőrzésről jegyzőkönyvet, vagy feljegyzést kell készíteni.
4) A bizottság jogosult az egyesület működésével és gazdálkodásával kapcsolatos bármely ügyet megvizsgálni.
5) Amennyiben a bizottság az ellenőrzés során hibát, jogszabálysértést, alapszabály, illetve az egyesület érdekeit sértő magatartást észlel, arról írásban tájékoztatni köteles az egyesület elnökét. Ha az elnök nem intézkedik, úgy 30 napon belül rendkívüli közgyűlés összehívását kezdeményezheti.
6) A bizottság elnöke a bizottság munkájáról köteles a közgyűlésnek beszámolni.
7) Az elnök tanácskozási joggal részt vesz a vezetőség ülésén.
8) A bizottság munkaterv alapján dolgozik.
XI. FEGYELMI BIZOTTSÁG
18.§ 1) A fegyelmi bizottság elnökét és két tagját a közgyűlés választja.
2) A bizottság tagjai egyidejűleg nem lehetnek a vezetőség, illetve a felügyelő bizottság tagjai.
3) A bizottság első fokon eljár az egyesületi tagok, a vezetőségi tagok (elnök és titkár kivételével) valamint a felügyelő bizottság elnöke és tagjai fegyelmi ügyében.
4) A bizottság eljárására a Szövetség és tagegyesületeinek fegyelmi szabályzatában foglalt rendelkezések az irányadók
5) A bizottság a fegyelmi helyzetről és a felelősségre vonási gyakorlatról a vezetőséget félévente tájékoztatja, a közgyűlésnek pedig évente beszámol.
XII. AZ EGYESÜLET VAGYONA ÉS GAZDÁLKODÁSA
19.§.1) Az egyesület vagyonát ingatlanok, ingóságok, készpénz és követelések alkotják.
2) Az egyesület bevételei tagdíjakból, belépési és egyéb díjakból, az egyesület alapszabályszerű tevékenységéből eredő más bevételekből, valamint a pártoló tagok támogatásából állnak.
Az éves egyesületi tagdíj megfizetése évente egy alkalommal, az állami horgászjegy megvásárlása során az egyesület székhelyén készpénzben, nyugta ellenében történik. A tagdíj az adott naptári év végéig szól, a befizetés határideje legkésőbb minden év június 1-e. Az újonnan belépő tagok tagdíja a belépéskor esedékes és kizárólag az adott naptári évre szól.
3) Az egyesület tagjai a Ptk. kártérítésre vonatkozó szabályai szerint kártérítési felelősséggel tartoznak az egyesületnek vétkesen okozott kárért.
4) Az egyesület vagyonáért, valamint vagyoni eszközeinek a jóváhagyott költségvetésben meghatározott célokra való felhasználásáért az elnök és átruházott jogkörében a titkár, a gazdasági felelős (pénztáros) felelősek.
5) Az egyesület jogutód nélküli megszűnése, esetén a hitelezők kielégítését követően fennmaradó tiszta vagyont a mindenkor hatályos Polgári Törvénykönyv rendelkezései szerinti célokra kell fordítani.
XIII. AZ EGYESÜLET FELÜGYELETE
20.§. 1) Az egyesület:
a) törvényességi ellenőrzését az
ügyészség
b) szakmai felügyeletét az FM Megyei
Kormányhivatala látja el.
2) A felügyelő szerv jogkörére az egyesületekről szóló jogszabályok rendelkezései az irányadók.
3) Az egyesület nevében, székhelyében, a tisztségviselők személyében, illetve az alapszabályban bekövetkezett változásokat be kell jelenteni az egyesületet nyilvántartó bíróságnak, illetve a szövetségnek.
XIV. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
Jelen alapszabályban nem szabályozott kérdésekben a 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről vonatkozó rendelkezései megfelelően irányadóak.
Ezen Alapszabály a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalva a 2021. június 30-án megtartott Közgyűlésen történő elfogadásától lép hatályba.
Kisköre, 2021. június 30